Keleti kaland

Lamazius kedden útra kelt, hogy meghódítsa a távoli keletet!
Inge ki volt gombolva, mellkasszőrét a szél borzolta, hosszú haja csak úgy lobogott, tekintete pedig elszánt volt! 
Tudjuk, csak a szokásos. 
Valójában persze semmi ilyen nem volt. 
Vagyis, a távol kelet meghódítása végbe ment, csak kigombolt ing meg a többi blablabla nem volt. 
Értjük??? 
Értjük, helyes! ^^
Szóval.
Ugye kedden kezdődött a kaland, fel Tatabányára busszal, majd vonattal a Keletibe, onnan át gyalog Zuglóba (Mert ugye a gugli térkép a barátunk, s bár ajánlgatja a helyi közlekedést meg a buszokat a két állomás között a menetrendes oldal de Lamazius inkább mutat egy f**k off-ot és megnézte gyalog megtehető-e az út. Megtehető volt.) onnan pedig már egyenesen Debrecenbe.
Mert ez volt a cél! És miért volt ez a cél, Kedves Gyerekek??? 
Azért, mert Gyöngyvirág meg Noé már tavaly is csábítgatott a virágkarneválra mert, hogy szép. (Meg mert jó arc vagyok ^^ :D) Nem mentem, mert nem tudom már miért nem mentem. 
Idén is csábítgattak és, hogy ne törjük meg a hagyományokat, most sem mentem. 
Persze mentem volna, de ugye a pincérnek nincs hétvégéje és ünnepnapjai. 
Egy tanulónak meg még annyi se. :D 
Így elmaradt, most viszont rá értem, írtam, hogy még áll-e az ajánlat, s biz. állt. 
Nem úgy mint egy körtefa vagy egy villanyoszlop, de állt! 
Délutánra már a debreceni lakosok zavart érezhettek az erőben, és ha valakire hirtelen rá borult az életuntság akkor nem kell depresszióval magyarázni a dolgot. Egyszerűen csak betettem a lábam Debrecen szép városába! ^^
Kezdésnek találkoztunk Noé(mi)val, akivel örömünket leltük abban, hogy a másik vérét szívjuk. Gyöngyvirág meg is kérdezte, hogy mi a véleményem róla, hisz még nem találkoztam vele személyesen, olyan-e mint chaten. Mondtam, hogy ha csak a csipkelődés ment ezért nehéz ezt megítélni. :D Így nem is ítéltem meg, csak örültem, hogy a csípős humora még mindig megvan! ^^ 
A kedd nagyjából ezzel el is ment, bejártunk pár boltot (azt hiszem) vettünk ezt azt, ettünk nagyon fini túrós tésztát pirított szalonnával (még mindig csillog a szemem ha rá gondolok, így *.*) és végül vettünk egy üveg édes rosét amit boldogan elfogyasztottunk Gyöngyvirággal, hogy aztán még boldogabbak legyünk. 
Azok lettünk. 
Gyöngyvirággal konkrétan nem lehetett bírni, az asztal tetején táncolt, és népdalokat énekelt. Nagyon benne volt még a nyári citerás tábor. *
Ezzel záródott hát az érkezésem napja, melyet a szerda követett.
Hisz minden keddet szerda követ.
Normális esetben, legalább is. 
Szóval eljött a szerda.
Ami mit jelentett, no mit???
SeholsincsLány érkezését Debrecenbe, hogy megcsodálja az ellenállhatatlanul jóképű, borzasztóan sármos, hihetetlen szellemes, igényes, művelt, és borzasztó jó társaságúúúúú
No kicsodát??? ^^
Johhny Deppet! 
De az volt, hogy Johhny Depp épp nem volt jelen (mert elküldtem a Mr.-t a nyakkendőimmel a tisztítóba) így maradt neki Lamazius, vagy ahogy ő hívja, Lamy. 
SeholsincsLány már megírta kalandjainkat, ami jóra sikeredett, sok lényeges dolgot írt le, így én nem is fogok erről sokat fecsegni, csak még pár dologgal kiegészítem. 
Például azzal, hogy a délutánt jól jellemezte eme rövid párbeszéd
- Most válassz Te padot. Hova üljünk??? (én)
- Nekem mindegy, csak igyunk máááár! (SeholsincsLány) 
Aztán, hogy a Mr. Antidepresszáns mellé megkaptam a Mr. Puhaváll kitüntetést meg voltam sokszor Gonosz és Bambi. (A Bambi a Seholsincslány féle bamba, béna szó, csak ugye erre nem sértődik be senki ezért használja) Aztán fagyiztunk és filozofálgattunk, nevettünk sokat és még annál is többet beszélgettünk, énekeltem amire általában a "ne énekelj" volt a reakció, persze végül ezt még is együtt énekeltük. Meg mást is. Ezen kívül üldögéltünk és néztük az esőt és ugráltunk pocsolyákba mint a gyerekek, de úgy igazán, nagyon! Aztán amit még érdemes megemlíteni, hogy SeholsincsLány az a fajta leányzó akiből ha megtehetném, klónoztatnék vagy négyet, majd megoldanám, hogy legyen belőle fiú is, abból is létrehoznék egy négyet, utána minimum a megyémbe költöztetném őket de szerintem inkább az utcámba s tudom, hogy akkor kib*szott boldog ember lennék! ^^ Így sem panaszkodhatok de akkor már nem kellene alkohol, hogy mindig vigyorogjak, csak valamelyik a 8 közül. Mert tényleg egy fantasztikus kis személyiség! :) Csöppnyi, már már elvész az emberek között, szép nagy szemei vannak és mini kezecskéi (amikkel qrva nagyot tud ütni :D) meg kiváló öltözködési stílusa. No és persze csinos is és tényleg cuki. No persze ne essünk kétségbe, Lamazius még mindig sokkal cukibb nála (Hiába no elvégre a legcukibbról beszélünk^^) de elismerem, ha a szívem nem lenne foglalt, akkor azt mondanám, hogy bérelt helye van a dobogó második fokán. Így viszont, csak azt tudom mondani, Miss Aprólék, szépen csillog az a bronz érem. :P 
Meg persze legyünk reálisak, ha elismerném, hogy ő a világ legcukibbja az milyen lenne már??? :-o Olyan löketet adna az önbizalmának, hogy gusztustalan mértékű lenne már az egoja. 
És szerintem senki nem akar egy második Lamaziust. :D 
Összefoglalva, egy qrva jó szerdán vagyok túl egy nagyon kis csini és cuki leányzóval! ^^ Tényleg lesz mire emlékezni. :) 
Ez után jött a csütörtök és Balmazújváros.
Gyöngyvirág jelenleg vesekővel küzd (így lett a neve Miss Stone, mert nem tudom mi a vesekő de csak nem Kidney Stone :D (amúgy Calculus ha jól emlékszem, mert megnéztük)) ezért volt egy útja szülővárosába amin elkísértem. Hamar sikerült megismerkednem az apukájával aki nagyon jó fej és tényleg egy 15 évet letagadhat a korából. Ez után már a szülői házban az öccsével is volt szerencsém találkozni. 
(Tudom, hogy mindenki az anyukát is keresi a sorok között, de őt már az érkezésem napján megismertem.)
(Amúgy tudom, hogy nem kerestétek.)
Kisebb ismerkedés után Gyöngyvirág vissza pályázott a dokihoz, én addig az anyukájával elbeszélgettem és együtt viccelődtünk Gyöngyvirágon. Anyusa ritka nagy arc, cinikusság és irónia jellemzi humorát s mikor épp ezt Gyöngyvirág szétszórtságán csiszolgatja.... Hmmm, no akkor vigyorog vagy kegyetlen Lamazius! ^^ 
Kiváló ebéd és még kiválóbb desszert után szépen elbúcsúztunk (Előtte persze Gyöngyvirág megmutatta, hogy hogyan tud hegedülni, zongorázni és valami fúvós hangszeren játszani, tán furulyán. És tényleg megmutatta, hogy tud!) majd útra keltünk, tettünk egy sétát Balmazújvároson, fagyiztunk egyet végül pedig estefele visszatértünk Debrecenbe. 
Péntekre volt még két "randim", ezek azonban lemondásra kerültek amiket sajnáltam, nagyon. 
Vagyis, az egyik lemondásra került, a másik egyszerűen elfelejtődött....De ez van.
S már kortyoljuk is a Sprite-ot, belemosolyogva a kamerába. 
Helyette viszont várost néztünk Gyöngyvirággal, ettünk fini fagyit ahol az eladólány mondta, hogy ari vagyok, egyszerűen cuki pedig csak integetve köszöntem neki. (Hiába no, a világ legcukibbjánál zsigerből jön a cukiság^^) Aztán megnéztünk pár szebb épületet, intézményt, sétáltunk olyan helyeken ahol néha még Gyöngyvirág sem tudta, hogy merre is van, pedig ő vitt oda (:D) és végül pedig menekültünk vissza a csúnya esőfelhők elől a lakásba. (Mert szerdán SeholsincsLánnyal az egyetem kapujában ért minket az eső, aminek persze megvolt a maga hangulata, sőt így volt kerek az egész nap, de azért no, nem akartam újra egy helyben üldögélni egy órát) Jó kis nap volt ez is, a végén a sült krumplis rántott sajtos, almaboros citromos Gösseres zárás pedig méltó volt az egész lezárására! Néztünk Így jártam anyátokkalt s végül eltettük magunkat másnapra. 
Végül pedig eljött a másnap, vagyis a ma, reggeli, összekészülődés és irány haza. 
10:50-es vonattal elszabadultam Debrecenből, három negyed 5-kor pedig már itthon rontottam a levegőt. 
Az utazás fárasztó, de vonatozni jó!  
Továbbra is szeretem a nagy városokat és szép épületeit.
És persze nagyon jó volt ez a pár nap a "távol keleten"! ^^
Még sok ilyet, mondhatnám, de nem hiszem, hogy a közel jövőben eljutok Debrecenbe újra, azt sem, hogy a jövőben eljutok ennyi napra Debrecenbe újra, úgyhogy örülök ennek ami volt, mert lehet nem lesz több. 
Tényleg nagyon élveztem, Gyöngyvirág kiváló házigazda volt és azt mondhatom, hogy jól lett lezárva ez a nyár! ^^ 
Szép estét, napot, reggelt, bármi is legyen mikor olvasod eme sorokat Tisztelt Te, jó szórakozást és persze....
(ide találj ki valamit :P) 

* Nem biztos, hogy Gyöngyvirág tényleg így cselekedett fél üveg rosé után. (fütyülget, s kerüli a tekinteted) 
Valójában csak a konyha közepén táncolt és énekelt, de annyira, hogy felkopogtak az alattunk lakók, hogy nem kéne. Utána pedig kiszaladt az utcára s az üvöltötte futva, hogy "Imádlak Debreceeeen". 
Aranyos lány ez a Gyöngyvirág! ^^ **

** Igazság szerint erre sem merném tenni a buksikám, hogy száz százalékig így történt. 
De tudjátok néha egy picit el kell ferdíteni a történetet, kicsit ki kell színezni a dolgokat, hogy a Kedves Olvasónak jobban tetsszen az írás. 
No meg persze elég vicces mikor a történet főhősnője megírja Neked másnap, hogy "DE NEM IS VOLT ILYEEEEEEN! >.<"  :D 



u.i. Apuci visszatért! ^^ 
És apucinak megtetszett eme zene. 

Robin és Ted

Hívtam, jött

Olyan volt ez mint valami alkohol mámoros éjszaka. 
Az idő repült, a mosolyok szaporodtak, a szimpátia a másik iránt pedig nőtt. 
Csak mind ez délelőtt, alkohol nélkül. 
Én táncba hívtam, Ő pedig táncba jött! ^^ 

Pipacs

Pipacs

Világom vörösbe bújt, 

mikor a szél messze fújt. 

Arcom már a kezemben, 

él ez, csak a fejemben. 

Csak a távolból nézem, 

szemmel végig kísérem. 

Nem érintem, nem bomlik, 

világom így nem omlik. 

Pipacsom így él bennem, 

nem kellene szenvednem. 

Arcom mégis kezemben, 

él, de csak a fejemben.

Lamazius, 2013. 08. 19. 

Lelket simogató, szívet csavargató

Lelket simogató. 
Szívet csavargató. 
Ugyan azok az érzések kerítenek hatalmába. 
Ugyan az a hangulat telepszik rám mint jó pár évvel ezelőtt. 
Nem tudom miért.
Vagy talán igen, de felkavaró, az biztos. 

Lelket simogató. 

Szívet csavargató. 

Gyönyörű zene, keserű szájízzel. 

Erdély, Erdély

Vasárnap kezdődő és szerda este befejeződő erdélyi kalandot valahogy így tudnám röviden összefoglalni.
Megmásztunk szép hegyeket, völgyeket. 
Megmásztunk meredek dolgokat.
Sok helyen összetörhettük volna a kis csontjainkat. 
Másztunk olyan részeken ahol majdnem megdöglöttünk. 
Kerestek minket a román hegyi mentők és a rendőrség. 
Elveszett egy éjszakára a vezetőnk. 
Kiszáradt folyómederben kalandoztunk, sziklák között. 
Kukorica tábla mellett sátoroztunk. 
És utaztunk sokat. 
Röviden ennyi.
Voltak kellemes pillanatok, és voltak sz*ral felérő részek. 
Persze Erdély a pocsék dolgoktól eltekintve még szép! ^^ 

Éééééés, tánc!

Ma délelőttel megkezdődött a tánc! 
És eddig élvezem.
Már csak a tánc fajtája, neve és hossza a kérdés. 
De úgy hiszem a továbbiakban is élvezhető tevékenység lesz! ^^ 

Tánc

Vedd fel a legszebb cipődet!

Ne vesztegesd az idődet!

Indulj hát el a bálba!

Gyere velem a táncba!

Tedd végre kezed a kezembe,

hadd nézzek mélyen a szemedbe.

Lépjünk le egy másik világba,

induljunk el a rossz irányba!

Izzik a szereplők teste,

hadd legyen enyém az este.

Táncot járjon a lábad

Bevehetem a várad? 

Megkapom az utolsó táncot?

Rontsuk el együtt a világot!

Megkaphatom a két kezed?

S járhatok táncot Veled?

Lamazius, 2012. 08. 05. 

Már ismernek

"A Fenyőben is volt egy pincér, az sem volt normális." 

János, a szakács szavai, hozzám. 

Igen, már ismernek! ^^ 

Türelmetlen ember

"Türelmetlen ember gyümölcsöt eszik.
A türelmes megvárja, míg pálinka lesz belőle!"