Egy unikornis

Ön....Ön egy unikornis!
Tudja Hölgyem! A mondás úgy tartja, hogy ha nincs ló, jó a szamár is.
No már most ez ugye azt jelenti, hogy a szamár az olyan, ejjj, szódával elmegy, a ló pedig az ami képviseli a jót. 
Akkor viszont az unikornis egyértelműen a fantasztikusan csodálatost jelenti! 
Ön Hölgyem igen, egy unikornis! ^^ 

Jó lenne...

Jó lenne egy újabb fát megmászni. 
Egy újabb házat bejárni.
Egy újabb tengerparton sétálni ahol végül ott hagyom meztelen lábam nyomát.

Mert jó lenne....

Szőkén sikolt

A cím nem értelmetlen.
A cím alternatív.
A cím művészi!
Szóval.
Történetünk szombat reggel indul mikor is 8:45 után telefon csörgésre keltem.
Felveszem, Zoli bácsi, másfél óra és a Hotelban kellene lennem mert, hogy csoport, nagy.
Király. Mondtam én. Meg mást is, s közben az irónia hangja csendült fel szavaimban.
Tudni érdemes, hogy ha nekem jelenésem van, akkor azt vagy előző nap tudatják, vagy ha esetleg aznap, akkor is legalább 5 órával korábban. És így szerintem mindent értünk. 
Bementem, az "oooh, f**k" nem akart szűnni a buksimban de hát ez van. 
Aztán elmondtam az asztalok megterítése közben Zoli bácsinak, hogy az estém már le lett szervezve, mert nem hittem, hogy jönnöm kell ma. 
A-a László, mi iszunk, mindjárt itt a karácsony, és a főnök asszony megígérte, Te dolgozol. 
Jupppiiii, mondtam én. 
Nem voltam boldog de gyorsan telt az idő, egy csoport leköti az embert. 
Majd jött az este és jött Feri bácsi.
Meg az 50 fokos aszalt szőlőn érlelt szőlő itala. 
Az íze??? Gondolom ezt akarjátok megtudni. Mindenki ezt akarja megtudni. 
Kellemesen lágy és erős, de nem annyira, hogy azt mondd, sok az 50 fok. 
Mondhatjuk azt is, sírva ivós! Sírsz, potyognak a könnyeid mert annyira finom, annyira boldog vagy, hogy ilyet ihatsz.
Aztán munka, majd egy újabb kör pálesz, de az első is csak 2,5-3 cent volt. 
Majd megint munka s végül, hogy ne maradjak le a kis osztályomtól egy kellemes 60-as rumos kóla. 
Jóóóó.
Ing, nyakkendő, szövegkabát.
Jól néztem ki! ^^
9-re már kedvenc kocsmánkban voltam, végül is az egy órás csúszás nem sok. 
Régi arcok, volt akit három éve nem láttam.
Jó volt őket újra látni. Csacsogtunk.
Egy rum kóla.
Csacsogtunk tovább.
Még egy rum kóla.
Aztán csacsogtam a sokadikkal is és meghívott egy italra. 
Harmadik rum kóla.
Telefonom nyomkodtam és dícsérték a ruházatom.
Utolsó rum kóla.
Emlékszem, hogy találkoztam Hisztivel is. Emlékszem arra is, hogy azt mondja "Hát szevaaaasz" én meg mondom neki "sziaaa Hisztiiiiii". 
Beszéltünk pár percet. És, hogy miről??? Ne tőlem kérdezzétek.
Emlékszem arra, hogy azt mondták a fél napos borostám is bök.
Elhatároztam, hogy az egyik osztálytársnőmet hazakísérem. 
De helyette elkezdtem sétálni. 
Voltam a tavunk fele és nem tudom miért nem sétáltam körbe, szokásosan, rituálisan. 
Viszont arra pl. nem emlékszem, hogy hogyan jutottam oda.
Helyette arra igen, hogy telefonáltam. Másnap a híváslistából kiderült, hogy 6 személynek.
Smsekből az is, hogy volt három kimenőm. 
És másnap reggel még gmailen is írtak, hogy írtam neki....
Hogy mennyi Hölgy ébredt fel miattam vasárnap hajnalban azt nem tudom.
Volt aki felvette de nem ért rá...

"I like the way you look at me, baby
Please don't try and turn on the lights
I act as if I'm not going crazy
Girl, I'm in a muddle tonight"

És az ember megtanulta, hogy nem tüzet kell oltani, hanem a parazsat időben eltaposni. 
Volt olyan akivel 37 percet beszéltem és kiselőadást tartottam arról, hogy honnan lehet megismerni a platán fákat. Hogy, ebben mi tartott 37 percig....
No meg volt olyan aki nem vette fel, és azt hiszem ennek örülök is. 

"And she'll scream
And she'll shout
And she'll pray
And she had a name
Yeah she had a name"

Közben valamerre sétáltam és elfelejtettem, hogy jó lett volna hazakísérni....
Aztán hazaértem, még itthon is partizánkodtam, majd 5 órás alvás és indulás a Hotelba.
Két csoport, plusz külső vendég, s nem szerettek a szakácsok. 
Bevonzom nekik a vendégeket. 
Majd haza és alvás.
Végül pedig tegnap egy üveg Jim Beam, hisz kell valami az ünnepekre. (az illata nagyon jó, bízom benne, hogy jobb mint a Johnnie) És egy kör Győrben, plusz forralt bor. 
Kopp kopp.
Ki az, kérdezem én.
Hát én vagyok az, a májad!
És mit szeretnél drága májam???
Áááááááááááááááá. 
Miért üvöltesz???
Szerinted....
A nap fénypontja pedig mikor nővérem kesztyűivel a fülemen közlekedtem az Árkádban. 
Az ilyen pillanatokért érdemes élni. ^^ 
Megfogod a kezeeem??? ^^
Persze! Majd rád néz.
Óóóó....nem ismerlek.
Végül pedig boldog karácsonyt! :) 

"And we'll fly
And we'll fall
And we'll burn"

SZO

"Controlling my feelings far too long"

135.

A oldal

B oldal

Teljes album

Így

Vagy úgy

Belesajdult a kis szívem

Óhhhjaj….

Tudják, Hölgyek, Urak, én azt mondom a Sorsban hiszek! Nekem ez a vigaszom, a mentsváram. 
Ez a végső dolog ami felé fordulok és amivel próbálom magyarázni az épp aktuális sz*rt ami történik velem. Mert hisz valamiben hinni kell, és én ebben hiszek. De ez egy másik történet, viszont azért picit ide kapcsolódik.
Mert hát megint csak Sors.
Hisz fura játékot játszik már megint velem...

Szóval.

Ahogy kiléptem a bankból megpillantottam, ott, Őt.

Nem azt mondom, hogy régen láttam, de valahogy most váltotta ki belőlem azt a filmes, hirtelen megakad a szemem rajta dolgot.

És az még hagyján, hogy megakadt a szemem rajta.

De bele sajdult a kis szívem is. :(

Próbáltam nem rá nézni de úristen. Nem lehet nem rá nézni! Kilóg a tömegből. Egyszerűen megragadja a figyelmed. Ott állt két üzlet között és úgy éreztem viszonozza pillantásom.

Lányos zavaromban próbáltam elővenni lazán a biciklim lezárójának a kulcsát de természetesen elejtettem az egyik kesztyűmet…

Sebaj, felszedtem, összeszedtem magam és újra rápillantottam.

Óóóóhhhh….

Ismerjük-e??? Ismerjük-e az a pillantást, mikor a tekintetek összeakadnak, egy szó nem hangzik el a felek között de még is, abban a pillantásban minden benne van???

Hát ez olyan volt!

Nagy lélegzetet vettem és elhatároztam, hogy bármennyire is remeg a térdem, oda megyek hozzá!

Egyszer élünk, nem??? Akkor csináljunk hülyeségeket, amiket majd mesélhetünk az unokáknak.

Én azt szoktam mondani, nem mindig kell gondolkodni (itt azért kihangsúlyozom a ”nem mindig kell” részt mert időnként tényleg érdemes) csak üvöltve beleugrani a szakadékba aztán lesz ami lesz!

Így voltam hát vele. Nagy levegőt vettem, felszívtam magam, Rá néztem és….

Két nappal ezelőtti volt egy álmom. Ő szerepelt benne.

Benne volt minden aminek benne kellett lennie.

Az illata. Az összehasonlíthatatlan illata! Neki teljesen más mint a többi ”társának”.

Kellemesebb!

Sokkal kellemesebb.

Aztán ott volt még a csókjának íze. Újra csak azt tudom mondani, hogy óóóhhhh….

Ahogy éreztem, ahogy élveztem, ahogy vágyódtam újra és újra utána. Euforikus pillanatokat okozott. Főleg az első csóknál! Hmmm….Egyszerűen csodás pillanatok voltak azok.

Fantasztikus álom volt ez vele!

És qrva sz*r volt felkelni belőle.

Már csak azért is mert ott, akkor, a fejemben lévő kellemes mesében boldog voltam.

Mikor felkeltem meg boldogtalan.

Boldogtalan, hogy véget ért az álmom. És még boldogtalanabb mert nem értettem miért álmodtam vele…

Így álltam hát ott, egy köpésre tőle.

Egy újabb nagy levegő vétele után végül cselekedtem.

És elfordultam Tőle.

Adtam magamnak két képzeletbeli büdös nagy pofont és megkérdeztem magamtól, hogy ”Mi a f*szt csinálsz László, b*zdmeg?”

Lámpáim visszaraktam a kerómra, kesztyűm felhúztam a kezemre s elindultam haza, vissza se nézve Ő rá!

Hát ez volt a története annak, ahogy nem mentem be egy Nemzeti dohányboltba és nem vettem egy doboz mentolos Szofit. :D

Pedig kib*szottul rágyújtanék már…

Párbeszédek a vendéglátásban

- Emlékszik Uram a 8-as szobában lakó hölgyre??? (én)
- Hmmm....nem. (Zoli bácsi, pincér)
- Tudja Uram! Rövid hajú, 30-35 és körüli két gyermekes anyuka. (én)
- Az aki tegnap este a pult kettőn ült??? (Z. B.)
- Neeem. Az akinek egész stílusos az öltözködése és az sem MELLékes, hogy igazán kedves hölgy a számunkra! (én)
- Ááááááá.... (Z. B.)


- Kérek szépen egy Fogast kapormártással, köretnek rizst és egy vegyes salit, köszönöm János! (én)
- A Fogas elfogyott. (János, a szakács)
- Szerintem meg menj fel az egyik szobába aztán valamelyik szekrényben biztos találsz egyet! (Rajmi, pincér)


- Kérek szépen Uram egy korsó sört, egy kis vadászt továbbá még három colát és egy sárgabarack páleszt. (én, segítséget kérve az italok előkészítéséhez)
- Nem mondták még neked, hogy nem szép dolog kéregetni. Menj el inkább dolgozni. (Feri bácsi, pincér)
(egy perccel később)
- Köszönöm szépen Uram a segítséget!
- Aztán máskor is nézzen be hozzánk! Kívülről. (F. B.)


- Uram, minek húzza ide a kis etető széket az asztalhoz??? (én)
- Nem azt mondtad, hogy Te még nem vacsoráztál??? (F. B.)


- Lackó, a közép három az a négyes szoba, ugye??? No de akkor miért húztam ki az ötöst??? (Z. B.)
- Nem tudom Uram, de amúgy a közép három az a kilences. (én)


- Milyen itallal szolgálhatok Hölgyem??? (én)
- Csak vizet kérnék. (egy vendég)
- Renden, már is hozom. (én, elviharzok majd visszatérek egy csap vízzel...)
- Tessék Hölgyem, a csap víz.
- Jaj, hát én azt mondtam, csak vizet kérnék, és vártam is, hogy majd megkérdezi milyet hozhatok de úgy néz ki félre értettük egymást. (v.)
- Jaaj, nagyon sajnálom Hölgyem. Elnézést, már is hozok helyette ásványvizet!
- Nem, nem, jó lesz ez is.
- Dehogy is, tényleg hozok helyette szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet! Milyet szeretne Hölgyem???
- Nem, tényleg nem szükséges visszavinni, köszönöm.
- Rendben Hölgyem, én köszönöm. És elnézést még egyszer. De! Legalább lesz mit mesélni ha kérdezik milyen volt itt nálunk. Elmondhatja, hogy a wellness részleg valami csodálatos, hogy az életek is finomak és a kiszolgálás sem rossz. No meg persze volt egy fiatal és szexi pincér fiú! Bár, szegény tök süket volt.


- Apaaa, de én sült krumplit szeretnék enni!!! (kisgyerek akaratosan az apjának)
- Kisfiam, majd mi elintézzük. Maradj csendben légyszíves! (apa)
- De apaaa, én akkor is azt akaroooook!!!
- Kisfiaaaaam!!!
- Jóóóó... És apa, te mit szeretnél???
- Nyugalmat kisfiam!


- De amúgy meg miről beszélsz??? Nincs olyan bor, hogy száraz! (F. B.)
- Nekem ne akard bebizonyítani, borász vagyok. (egy vendég, borász)
- Mert??? Volt már olyan, hogy kiöntötted és porzott??? (F.B.)
(felüvöltök a háttérben)
- Igaza van a Ferinek! Vagy tán azt tapasztaltad, hogy leöntötted magad vele és száraznak érezted??? (Z. B.)


- Jó estét kívánok Hölgyeim és Uram! Szabad megkérdeznem szolgálhatok-e valami itallal a mai vacsora mellé??? (én)
- Hát, nekem egy cola lesz. A férjemnek egy pohár száraz vörös bor, valamit ajánljon. A kisnyuszónak ((anyaaaaaaaa)) (18 körüli lánya) meg egy őszilé. (az anya)
- Köszönöm.
5 perccel később
- Felvehetem a rendelésüket Hölgyek, Uram???
- Igen, én kérnék egy.......(anya)
- Köszönöm Hölgyem.
- Én szeretnék egy.....(apa)
- Köszönöm Uram! És végül a kisnyuszónak mit hozhatok??? (én)



- László, te hazudtál nekünk, azt mondtad csak két testvéred van! (Feri bácsi a tvt nézve)
- Ehelyett egész sokan vagytok! (Zoli bácsi) 
- Miért Uraim, mi megy a tv-ben, cigány felvonulás??? (én) 
- Neeem, dehogy. Hogy juthat egyáltalán ilyen az eszedben??? (F. B.)
- Valószínű úgy, hogy tudom, hogy gonoszak Maguk! No de tényleg, mit láttak a tvben??? 
- Egy egész aranyos kis majom csapatot mutattak az előbb, voltak vagy tízen. (Z. B.) 


- Jaaaj László. Olyan jó neked! (Feri bácsi)
- Miért Uram??? Mert Önnel ellentétben én még fiatal vagyok és szexi??? (én)
- Húúú László, nem ezt akartam mondani de legyen! Azért jó Neked mert nincs eszed és nem kell gondolkodnod. 


- Hölgyem, szabad valamit hoznom??? (Feri bácsi)
- Háát....valami minőségi whiskey-t innék. Johnnie Walker van??? Mert akkor azt hozhat. ("a művelt és 100%-ig természetes, smink nélküli szőke hölgy, öltözködésében minden rózsaszínt kerülve, természetes bőrszínnel")
- Hölgyem csak Sétáló Janival szolgálhatok. 
- Óóóó....hát ha más nincs.



Most hirtelen csak ennyi jutott eszembe. 
Lehet, hogy erősen el kellene gondolkoznom azon, hogy az ilyeneket az agyam szüleményeivel vegyítve egy kerek egész történetbe kellene önteni. 
Kellemes hétvégét Kedves Olvasók és a Nővérem azt üzeni, hogy köszöni szépen a felköszöntést és mindenkinek cupp, hogy ilyen kedvesek voltatok! :)

Hormonok és a ....

Azok a rohadt hormonok!!!
Jóóó, lehet, hogy nem csak az zavar be....
De most komolyan. Tudom, tudom. Ezt nem lehet megmagyarázni. Nincsenek rá ész érvek, nem egy bizonyos tudomány és nem lehet levezetni. 
Hiába ismerek meg tájékozottabbat, figyelmesebbet, csinosabbat. 
Még is ugyan annak a mosolygós szempárnak a világában vesznék el. 
Érzem az illatát, kérem a kezét, adom a kézcsókot. 
Persze, biztos csak a hormonjaim hepajkodnak!  
Igen, igen, azok!!!
De még is jobban szórakoztat mint egy csinos, 29 éves recepciós hölgynek való korlátlan "udvarlás". 
Hmmmm....

De szeretnék én is hej, a felhők felett járni.
Napról napra, hétről hétre a mosolyodat látni. 

Maradt nyárról, vagy szüli vagy névnapomról egy üveg félédes fehér borom. 
Lehet el kellene fogyasztanom. 
Csak kulturáltan, csak szolidan. 


Az utolsó sort nem biztos, hogy komolyan gondoltam. 

Ma van

Ma van a szülinapja annak a Hölgynek….

…aki ma töltötte be a 32. életévét.

…aki Győrben él és Mosonmagyaróváron dolgozik.

…aki annak ellenére, hogy munkában van még is a bejegyzésem olvassa.

…aki magasságra átlagosnak mondható, de kinézetre egy cseppet sem!

…akinek ugyan olyan jól áll a kalap, ing, nyakkendő kombó mint a piros pöttyös esernyő, a mindenféle kendő, vagy egy szép estélyi ruha.

…aki mindig üde színfoltja az utcán kóborlóknak.

…aki még mindig elmehetne 25-nek.

…aki sokszor úgy viselkedik velem mint egy anya de még is képes lenne bármikor táncolni egy üzlet sorai között, és akivel majd egy bevásárló kocsiban tologatjuk egymást egy éjjelen a Tescoban.

…akit néha elkap a gépszíj és elkezdi, hogy ő már nem oly’ csodás mint régen. Ebben egyet is értünk, hisz csodásabb. ;)

…akinek az alakjáért a 20 évesek is ölnének.

…aki sokszor tud idétlen és gyerekes lenni, de a legbölcsebb tanácsokat mindig tőle kapom.

…aki anyám helyett is anyám, aki a legtöbbet támogatott, biztatott, és persze aki mindig hitt bennem. Akinek bármit mondhattam az sosem volt hülyeség, és mindig ellátott jó tanácsokkal.

…akinek köszönhetem, hogy olyan vagyok amilyen. Bármennyire nagyképűen is hangzik, de valamilyen! ^^

…aki fogalmam sincs, hogy hogyan lett olyan amilyen, de hálát adok neki!

…akivel mindig ki lehet lógni a sorból, és én ezt élvezem.

…aki önzetlen, nagyszívű és kedves, akihez az utolsó utáni pillanatban is oda lehet fordulni és kapsz még egy sokadik esélyt is, de képes határozottan rád csapni az ajtót is, ha megérdemled.

…akivel lehet kultúráltan alkoholt fogyasztani valami kellemes zene mellett.

…akivel be lehet rúgni egy hétköznapon. :D

…akivel bármit meg tudok beszélni.

…akivel minden csajos sztorimat megosztom.

…aki majd a világ második legjobb anyja lesz. (a feleségem után)

…aki most kedvesen vigyorog és örül, hogy csak nem feledkezett meg róla a blog írója.

...aki majd megemlíti a kolléganőinek, hogy milyen cuki volt Mr. Lamy, hisz írt neki egy bejegyzést! ^^ 

…akit Britney Spears-ként ismerünk, de nem róla íródik eme bejegyzés.

…aki szereti a Rammsteint meg a Billy Talentet, és hajlamos tinilány módjára beleszerelmesedni a nem annyira csúnya frontemberekbe és színészekbe. :P

…akit mindennél jobban imádok!

…akit Kóciként ismerünk itt.

Ma van a szülinapja az én egyetlen és drága nagy nővéremnek! :)

Boldog szülinapot! :)

130.

Miért szeretjük az őszt???

No, tudja-e valaki miért is szeretjük az őszt???
Tán a szép színeiért, melyekkel ámulatba tudja ejteni az embert??? Legszívesebben egész nap csak gázolnál az avarban, s rugdalnád szanaszét a színes takarót mint ahogy 5 évesen tetted. 
Vagy tán azért szeretjük az őszt mert ilyenkor eljön az ablak melletti kis fotelben való takaróba bugyolálós olvasás ideje jóóóó nagy forró pohár tea mellett???
Esetleg a borongós de sokszor pokolian hangulatos időjárása miatt??? 
A válasz mindegyikre nem. Egyik sem a jó megfejtés. Nem ezekért szeretjük. 
Azért szeretjük mert az ergya időjárása miatt mindig akad szabad hinta a játszótéren!!!
Sőt, tied az egész játszótér! ^^ 

"It's a dance, it's a dance, it's a dance without you"

Angyalba bújt ördög

- Naaaa Hisztiiiiiiii! - Kérlelte nagy szemekkel Lamazius Hisztit, a csini recepciós hölgyet.
- Nem! - Válaszolta határozottan Hiszti.
- Naaaaaa! - Mondta már csillogó szemekkel Lamazius. 
- Mondtam, hogy nem. És ne nézz így!
- Hogyan? - Kérdezte értetlenkedve, megszeppent tekintettel Lamazius.
- Hát így...Ilyen, megszeppent kiskutya tekintettel. 
- Én nem nézek úgy! - Mondta határozottan, de még is ártatlan kiskutya tekintettel. - Akkor megkapom a kis kacsód? - Kérdezte reménykedve. 
- Nem, mondtam, hogy nem. - Válasza egyre keményebbnek tűnt. 
- Légyszi Hiszti. Csak egy pici puszit....egy...egy...ilyen picit! - Mutogatta el gyermeki lelkesedéssel Lamazius, a siker érdekében. 
- Nem és kész. Tudom, hogy az angyali pofid mögött egy gonosz manó rejtőzik. - Mondta szigorúan de mosolyogva. Majd hozzá tette. - Aztán megint végig nyalnád a kezem. 
- Én...én....olyat...olyat sosem tennék! - Válaszolta ártatlan tekintettel főhősünk. 
- Peeeeersze. - Vigyorogva reagálta Hiszit. 
- No, akkor megkapom a tündéri kis kacsóját, hogy egy pici kis csókot leheljek rá a kis tüneményes recepciós hölgynek? - Reagálta reménykedő Csizmás Kandúr tekintettel Lamy. 
- Neeeem. - Kedvesen vigyorogva Hiszti. 



Persze végül megkaptam a kis kacsóját és kapott két kézcsókot is! :)  

S persze végül végig nyaltam a kezét. :D
Pontosan, nem csak a kézfejét. :D 
Lamazius egy angyalba bújt ördög.
És szereti! ^^

Tea mellett

Látok ezt-azt.

Nagy pelyhekben hulló havat, gyönyörűen kivilágított sétáló utcát melynek padjait hó fedi.

Látok egy kis teaházat.

Kis kerek asztalokkal, sötétzöld bársonnyal borított barna székeket és az egyik asztalnál két fiatalt.

Önt és magam.

Forró gyümölcs teánkra várnánk.

A felszolgáló épp, hogy csak letenné elénk, már mohón csapnánk le lehűlt kezeinkkel tűzforró bögréinkre.

Egymástól próbálnánk ellesni a biztos ízesítés fortéját.

Tea filter, majd hagyjuk pár percet ázni, kihúzzuk, kis citromlé, kis cukor.

Fel-fel emeljük fejünket, néznénk a másikra.

Majd kóstolnák.

Majd egymásét.

A Tied finomabb. Persze az enyém sem rossz. Nem tudjuk behatározni az ízüket.

Finomak de szinte együtt mondanánk ki, hogy igazán jól csak az anyukák tudnak teát ízesíteni.

Te próbálnál viselkedni. Persze csak próbálnál.

Teaházban vagyunk, viszont kényelembe akarom helyezni magam.

Bakancs lekerül, jobb lábam magam alá gyűrve, bal térdem felhúzva.

Így ülnék Veled szemben.

Még mindig fagyott kis kezed elrejteném zongorista mancsaim közé, így melengetném őket.

Rá-rá lehelnék, majd kézcsókkal jutalmaznám türelmed.

Kedves mosolyt kapnék cserébe.

Beszélgetnénk, csacsognák, fecsegnénk.

Tőlünk, miattunk lenne hangos a hely.

Időnként pár megvető pillantást csípnénk el.

De ki foglalkozik most ezzel???

Tovább beszélgetnénk, csacsognánk, fecsegnénk.

Magázódnánk, tisztelettudóan és választékosan kommunikálnánk.

Persze csak a vicc, a helyzet, a pillanat kedvéért.

Felidéznénk a régi Amerikát. Füstös bárt álmodnánk és gondolatban, az általunk megteremtett közös kis világunkban szólna a háttérben a kellemes bár zene, kis finom jazz.

Élveznénk. Együtt és szinte egymástól ellopva a szavakat és gondolatokat teremtenék meg a helyet.

Felnevetnénk, együtt, egymásra mikor egy újabb berendezési tárgy nézni ki ugyan úgy a fejünkben.

Mosolyognánk.

Kacagnánk.

Én időnként a felhúzott térdemre tett kezem mögé bújnék, onnan néznék Rád/Önre/Magára mint valami kiskutya.

Miért nézel így??? Kérdeznéd.

Én nem nézek sehogy, mondanám.

Enyhén felhúzott bal szemöldökkel és huncut mosollyal jutalmaznám a kétértelmű mondataim, hogy véletlenül se tudd, pontosan mire gondolok.

Te zavarodottan vigyorognál egy-egy bóknál, én pedig kisfiúsan fellángolnék és lelkesednék Érted.

Egyik pillanatról a másikra váltanék a zavarba hozott gyermekből férfiba. És fordítva.

Jókat kacagnék, hogy szívhatom a véred, de kikerekedne a szemem mikor sokadik alkalommal is frappánsan szúrnál vissza.

Imádnám a kis piszkálódást, a kis ”veszekedést”, a kis flörtöt és, hogy be akarnád bizonyítani, hogy nincs sors.

Imádnám, hogy érezném, van mit vesztenem.

Tudnád, és picit félnél tőle hogy nem biztos, hogy a legjobbal kezdtél de…

Észre sem vennénk és már egy órája üldögélnénk bögréink felett egymás tekintetébe veszve.

Mert akkor, ott, megalkotnánk a kis világunkat, amiben csak mi ketten lennénk. Senki más.

Nem hallanánk a világ zaját, az emberek problémáit, a háttérzenét a rádióból. Nagyon az embereket sem észlelnénk.

Az emberek persze látnának minket.

Két fiatal, nagy vigyorral, az átlagnál hangosabban.

Továbbra sem tudnának mit kezdeni velünk. A sajátságos ülésemen meg nem tudnának elforogni.

De kit érdekel???

Két fiatalt látnának egy másik világban, az ő saját világukban.

Akik élnek!

És ehhez elég volt egy bögre tea, egy pont jókor szóló Bloc Party szám, és pár sor egy blogból.

Elefánt a porcelán boltban

Talán ez a legtalálóbb cím a mai tevékenykedéseimre a hotelban. 

Hol is kezdjem???
Kezdésnek a pohár mellé öntöttem pár korty mentes vizet, asztalnál, vendég előtt. 
Aztán az üdvözlő italra, a mézzel fahéjjal ízesített dió páleszra gyülekező muslicákat akartam egy határozott és hetyke mozdulattal arrébb tessékelni. 
El is hagyták a légteret de 4 pálinka bánta....
A vicc az egészben, hogy a múlt héten a muslicák védelmére felhelyezett pincér kendővel vettem le 3 páleszt a lábáról....
Nem szabad az üdvözlő ital közelébe mennem azt hiszem. 
Aztán valahogy úgy nem törtem össze egy pohár őszi levet egy üveg Sopronival ahogy senki nem tudná akkora kocc után egyben tartani őket. De szerintem csak szimplán megszántak, hogy elég pocsék nap ez neki, nem hullunk darabokra.
Ez után egy korsót vertem oda az üres hordóhoz, de úgy néz ki neki is szólt Mr. Őszi és Mr. Soproni, mert megszánt ő is.
Végezetül Miss Kézremegés estélyiben, vörös rúzzsal és mindent beterítő parfüm felhővel is megtisztelt, megcirógatta kezeim, megszeretgetett és a heves szívdobogás mellé átragasztotta rám különleges képességét. 
Egész este olyan határozottsággal, lelkesedéssel, dinamikával és ügyességgel közlekedtem és dolgoztam az emberek között mint egy önbizalom hiányos emos elefánt egy olyan porcelánboltban ahol tényleg minden porcelánból készült. 
Persze tudjuk, az ember nagy levegőt vesz és próbálja leküzdeni félelmeit és igyekszik felülemelkedni hibáin és aktuális korlátain.
Megvan annak is a maga feelingje mikor azt érzed, hogy katasztrófa az egész, ma nem megy semmi de basszus, ha ment tegnap előtt, meg múlt héten, meg már fél évvel ezelőtt is, akkor most miért ne menne. 
Nem beszélve arról, hogy a legjobb hegymászók is a völgyből indulnak s hódítják meg a csúcsokat. S én most tisztességesen leküzdöttem magam a mélybe. 
De nagy levegő, tekintet felemel s irány újra a csúcs!
Mert fel akar érni, mert ott a helye s mert ezt akarja!!!
Úgyhogy hajráhajrá!!! 
S végezetül zene melytől libabőrösen és üvöltve futok újra csatába! ^^

Kell ennél több???

Most Így jártam anyátokkalt nézek miközben sörözök. 
(óóóó kecskés sör, imádlak, nem, nem, kimondom, szeretlek *.* Meg persze Téged is Robin! :$) 
Aztán beizzítom Jack-at, a basszusgitáromat (qrva jó nevet adtál Poison Heart a fekete gyöngyszememnek, köszi ^^) és megtanulom ezt meg ezt. 
Végül pedig egy nagy bögre teával, Petőfi összessel és Terry Pratchett bűbájos bajaival az ablak melletti fotelben, takaróba burkolózva zárom a délutánt. 
Kell ennél több??? ^^

200 óra

Lamazius csillogó szemekkel és angyali mosollyal rohan a kukorica táblában, háta mögött festőien megy le a Nap, miközben bal kezét Mr. Sztahanovizmus, jobb kezét pedig egy üveg 65 %-os Pálinka szorongatja.

Kifejtem.

Röviden.

Sűrű volt ez a több mint egy hét.

Múlt szerdával kezdődik minden.

Győr, három nagytestvérem. Szerzünk egy qrva jó kockás inget nekem és egy szintén jó cipőt.

Elfogy sok Hortobágyi palacsinta és három és fél üveg bor. (hisz mi azzal főzünk, s néha még az ételbe is rakunk) Utóbbi persze nővéremnek köszönhető hisz ő az alkesz a családban. :P (Lamazius kerüli a szemkontaktust, megeshet, hogy ő sem ivott egy korttyal sem kevesebbet mint nővére) s persze neki köszönhető, hogy megismertem a mazsola bort, s az első ”csók” után rögtön szerelem gyúlt bennem! ^^ 

Megbeszéltük a Kócival, hogy a sors lelkesen sz*pat minket, hogy megismerkedünk olyan emberekkel akik következménye képen egyik szemünk sír a másik nevet. (De inkább sír)

De most komolyan, mit hívjunk sz*patásnak ha nem ezt???

Hónapokon keresztül kerülgetsz egy lányt, szimpatikus, csini de mindig van valaki a társaságában, vagy a te társaságodban ami megakadályozza, hogy oda menj és leszólítsd. Majd, szakítasz a barátnőddel, és tádámm, este, 8 után, az utcán kivel találkozol a házuk előtt??? Első beszélgetés több mint egy óráig tart és oda vagy meg vissza vagy mert nem csak csinos, de jó fej.

Egy hónapig ismerkedtek, majd végül az apai szigor közbe lép. Mikor valami véget ér, egy új elkezdődik, ami jó, de egy felsőbb hatalom véget vet neki. Kérdezem én, akkor minek kellett egyáltalán megismernem??? Hogy tudtam elkerülni hónapokon keresztül és, hogy tudtam szakítás után belefutni rögtön???

De ez csak egy volt a sok közül mikor a Sors a huncut kis ujjaival furán szőtte fonalam.

Lamazius felemeli két kezét s egyezményes jelekkel hozza a Sors tudtára véleményét.

Nagy ”szórakozás” (mondhatjuk ivásnak is) alatt hallgattunk Új Hullámot és rájöttünk mekkora buli lesz holnap megjelennem nővérem munkahelyén.

Másnap megjelentem ott, s elszabadult nővérem munkatársnői között az ”óóóó a Bubu”, ”óóóó a Bubukaaa” , ”óóóó a Bubuka baba”

Igen, még mindig 22 éves vagyok, és akkor, ott, borostás.

De mielőtt még ez megtörtént volna vettem vonatjegyet 6:49-kor a 6:50-es vonatra, nővérem feltartotta a szerelvényt, én meg, hogy igazán kerek legyen az egész, lekezeltettem a Győr-Mosonmagyaróvár szakaszon a Mosonmagyaróvár-Győr közötti jegyemet.

Jóóól van naaaa, keveset aludtunk. (Meg sokat ittunk)

Ezen kívül Móváron részem volt kiélvezni a Futura nevű hely adottságait. (mert megígértem, hogy népszerűsítem) Kaptam személyes tárlatvezetést és jó 3 órát elvoltam vigyorogva Miss Csinivel, ki 1-től 10-ig terjedő skálán 12-es és az általam kitalált ”megalázóan jó alakja van” kategóriába sorolandó. Randi csak azért nem lett lekötve, mert a f*szom sem fog 2 órákat utazni, hogy összefussak valakivel. (mondat másik felét képzeljük naaagy betűvel) Kicsit unom már, hogy eme csodás helyen ahol élek, ilyen lányokkal nem találkozni.

Ez után jött a péntek és a hétvége, sook melóval és Feri bácsi (pincér) féle 65 fokos pálinkával. Le kellett fojtanom vízzel mert éreztem, hogy éhgyomorra sok lesz ez nekem. Viszont elfogyasztása után már nem volt gond, hogy olyan fogmutogatós vigyorral köszöntsem a vendégeket amibe még Julia Roberts is belepirul. Amúgy isteni finom volt! ^^ 

A többi nap így telt, munkával, vagyis sok gyakorlattal.

Kaptam hideget-meleget. (mint pl. fagyi kelyhet és Nyírségi csirkemellet…mennyire volt rossz, pontszámokat kérek :D)

És persze elismerést a vendégektől pl. ”Máshol is dolgozik?” kérdésre a feleletem, nem csak tanuló vagyok s jön a döbbent arc meg a válasz, hogy ”Olyan öles léptekkel közlekedik tányérokkal a kezén, hogy fogadni mertem volna, hogy valami beugrós pincér.”

Az ilyen azért jól esik.

Meg persze mikor a fiatal szemrevaló vendégekkel flörtölhet az ember. De ezt tegye a pincérek tudtán kívül mert halálra cikizik. ”Ááá, túl szép hozzád.” :D

Aztán van mikor csak egyszer kell a nagy szemű kis kezű copfos kis pokolfajzatnak integetned (5 év alatti) , lássa a csinin víkonka anyuka milyen cuki vagy s akkor ott a vég.

Le nem veszi a tekintetét rólad s megkapod a Rajmitól (pincér) hogy ”No mi van, becsajoztál???” :D

Aztán persze a munka mellett mindig ott vannak a hölgyek.

A lány akit táncba hívtál és táncba jött. Aki mellett vigyorogsz és énekelsz s megkérdezi, hogy hozzak mikrofont. Aki beléd csíp ha elmegy mögötted vagy megcsikiz. Akire ránézel és mosolyogsz. Akivel tökéletesen elvagy, pont úgy mint mielőtt jártatok volna egy táncot. Röviden, aki mellett qrva jól érzed magad.

Aztán akinek írsz egy mélt, hogy lehet túl könnyen adtátok fel a dolgokat, majd kiderül, hogy elfelejtette a jelszavát és így nem tudta elolvasni a levelet. Akivel esélyes egy találka majd a jövő héten, hogy mind ezt megbeszéld vele és…..

Aztán ott van Miss Kérdőjel, ki nagyon bűnbánó volt és hízelgő mely egyáltalán nem volt rá jellemző. S ezeknek örültem mert úgy néz ki hagytam benne valami nyomot az apai közbelépés előtt s kezdi hiányolni társaságom. Majd lelkesen hív találkára és ajánlja be, hogy megnézni a cuki kis kutyinkat (mert nekünk van olyanunk is és ha jók lesztek teszek majd ki képeket, gyárákák) s amilyen lelkes olyan könnyen vész el s marad a kérdőjel, hogy most miért nem ért rá. Nem véletlen Miss Kérdőjel a neve.

Végül pedig elérünk a tegnaphoz és a mához.

Nem mondanám, hogy kicsattantam az elmúlt jó egy hónapban a boldogságtól.

De rá kellett jönnöm, hogy én tényleg nem az az embertípus vagyok aki leül és bőg, hogy itt a vég.

Teszem a dolgom, csinálok mindenfélét, ha rossz a kedvem, próbálom lekötni magam s nem az elkeserítő dolgokon rágódni. Hisz az nem megoldás.

Megyek előre, nem mindig felemelt tekintettel de ha más nem, hát vonszolom magam, szürke köpenybe bújok s A-tól B-ig kúszok.

De kúszok. S nem kesergek. Mert az tényleg nem vezet sehova.

S egy-egy jobb vendég esetén pedig, mikor ők is ugyan olyan lelkesen kívánnak szép estét, vagy ugyan olyan örömmel ecsetelik bízva a kedves szavakban, hogy mennyire ízlett a vacsorájuk akkor tudod, hogy igen, Te már csak ilyen vagy, elég egy szikra s újra lángol minden.

S tudod, hogy valószínűleg 20 év múlva is ilyen leszel. Lehet lesznek rosszabb pillanataid, lehet, hogy időnként összeomlik majd a kártyavárad de tudod, hogy továbbra is olyan fellángolós és lelkesedős leszel a hölgyekkel kapcsolatban ahogy eddig voltál, mindegy, hogy még hánytól fognak eltiltani s ezzel kenik el a kedved vagy épp érzed majd azt, hogy kiégtél és csinálhatsz bármit, a stagnáló közömbösségeden semmi sem változtat.

Mert de, változik az, s ha rosszabb irányba akkor abból profitálsz valamit, ha jó irányba akkor abból, de mindig is tudni fogod, hogy semmi olyan rossz dolog nem történhet veled amiből nem úgy másznál ki, hogy hát ebből is tanultam valamit s ezzel is több lettem.

Hisz csak így lehet hozzá állni a dolgokhoz ha életben akarunk maradni, ha élni szeretnénk.

S én imádok élni! ^^

u.i. Amúgy ugye milyen röviden kifejtettem??? :D 

:)

Nagy mosoly a szájra,
s nézz pozitívan a világra! :) 

Kevésbé fényes múlt

Ma gyakorlatom teljesítvén az étteremben meghallottam ezt a számot. 
Megmondom az igazat valahogy jó volt újra hallani.
Már csak a régi szép emlékek miatt is amik a szám felcsendülésével megrohantak. 
Emlékszem mikor erre táncolva, fejet rázva, ordítva énekelve a refrént a kis barátaimmal az Ides baseball sapkájában (aki qrvára nem tűrte, hogy levegyék a buksijáról, nekem persze tűrte, igaz, nem emlékezett rá, hogy mikor és hogy csináltam :D) nem túl józan állapotban múlattuk az időnket a helyi discoban osztálykirándulás alkalmával jó 5 évvel ezelőtt. 
Szép emlékek ezek még ha nem is a legfényesebbek.
Nem beszélve arról mikor benyitottunk ofőhöz mert azt hittük az a mi szobánk.
A mienk a folyosó másik végén volt... 
Lehet, hogy nem túl fényes a múltam ezen pár órája, de akkor pokoli jó volt! ^^ És most is jó visszagondolni rá. 
Zárásként persze megemlíteném eme román disco után, hogy Lászlónak hívnak, 174 "magas" vagyok és rock zenét hallgatok. 
Még ha ez nehezen is hihető. :D 

1 éve

1 éve már, hogy újra szétszórom "szemetem" az internet széles világába.
Bizony, 1 éve! 
Mit mondjak???
Mikor indult ezzel a bejegyzéssel nem gondoltam volna, hogy ide jutok. 
Már mint nem arra gondolok, hogy ilyen mélységekbe zuhanok és ilyen nívótlan bejegyzésekkel fogom "szórakoztatni" a nagyérdeműt. 
Nem, nem erre gondolok, ez magától érthetődő ha Lamaziusról beszélünk. :D 
Én arra gondolok, hogy sokszor magam is elcsodálkozom a "népszerűségemen". 
Mert nem vagyok egy Lexana sem egy Seholsincslány. (Ide még nagyon soook nevet felsorolhatnék.)
Viszont még is valahogy sikerült 30 követőt összegyűjteni, 20165 kattintást elérni és mellé a 121 bejegyzés alatt 1367 kommentet kicsikarni. 
Sikerült 5 kedvenc blog díjat megkapni és mellé sok kedves jellemzést olvasni. 
Ami számomra nagy dolog, és büszke is vagyok rá! ^^ 
Voltak és vannak hullámvölgyek, semmilyen bejegyzések és időnként csak zenék. 
Voltak az 1 év alatt viszont még számomra is tetszetős bejegyzések amikre azt mondom, hogy jól sikerültek. 
Ilyen volt pl. a Nap vicce, Világ vége, Tökéletes pár, Keresem a lányt, Kitaláltam! Spanyol leszek!, Élni tudni kell. Vagy az a két bejegyzés ahol vállalom, hogy szeretek gitározni. Nem tudok, csak szeretek. :D 
Úgy vegyek vele ezek a bejegyzések kellően visszaadják, hogy milyen emberpalánta is vagyok. 
Persze eme dolgok mellett még érdemes megjegyezni, hogy ebben az 1 évben találtam még jó pár kiváló blogot és megismertem azoknak az íróját. Vagy, hogy rájöttem ebben az 1 évben, hogy időnként elszabaduló fantáziámat nem csak a blog írásában kellene kamatoztatni. 
Nem volt rossz ez az egy év, ha nem is büszkén de azért viszonylag elégedetten tekintek vissza rá. 
Végül pedig ígértem valamit Seholsincslánynak, s ezt megtartván....
Jó szórakozást hozzá. 
Szép napot és köszönöm minden ide látogatónak, olvasómnak, no meg persze barátnak az eddigi kitartó érdeklődést az irományaim iránt! :) 

Vak kínai varrónők

Egy nap a ruhácskáid selejtezed, hogy melyik távozzon a szennyes sötét bugyraiba, akkor jön szembe veled az egyik fekete halásznacid. 

Elkezded a szokásos mosás előtti rituálét, ami abból áll, hogy eltávolítod a zsebekből az oda nem illő papír zsebkendőket.

Gondolom nem kell felvázolnom miért is de azért....

Tudjuk, kimossa az anyukád, szösz mindenhol, mosás után kiderül kinek a nacija okozta, s este már nem is kell fáradnod azzal, hogy leülj a konyhaasztalhoz vacsorára várva. 

Szóval miközben eme rituálét végzed s haladsz zsebről zsebre elérkezel a jobb farzsebhez. 

Nézegeted, tapogatod. 

"Hmmm....hmmmm...."

Tovább tapogatod, nyomogatod.

"Hmmm....hmmmm...."

"Van szélessége, van belseje...."

"Hmmm....hmmm....."

"Csak bejárat nincs???"

Teszed fel a kérdést magadnak elkerekedett szemekkel....

Vagyis.

Tennéd fel, ha civilizált ember lennél, így, helyette inkább azt mondod szikrázó szemekkel:

"Mi a f*sz??? Ez.... Mi a f*szom ez??? Nincs zsebe ennek a sz*rnak??? Ezt már megint milyen sok diplomás találta ki, hogy díszzsebe legyen ennek???"

Persze nem esel kétségbe, már nyargalsz is át a másik zsebre ahol azt tapasztalod, hogy....

"Hmmm....itt van zseb. Hát ezt nem értem. Tényleg valami nagyon okos találta ki, hogy a bal farzseb zseb legyen a jobb meg dísz. Szint. Istenem."

De nem hagy nyugodni a tudat, hogy mi logika van abban, hogy két farzseb van, és abból csak az egyik használható így visszatérsz a már említett zsebre. 

Vizsgálgatod.

"Érdekes, olyan mintha lenne belseje."
Mondod magadnak.
Fordítasz egyet a nacin. 

"Neeeeee....."

"Ez nem lehet."

"Már megint azok a kib*szott vak kínai varrónők."

"Hát b*zdmeg bevarrták a zsebét. Ez nem díszzseb b*szod, hanem bevarrták!!!!"

"Ugyan úgy elk*rták ezt is mint az övtartóját. Azt  félreszabták, ezt meg csak szimplán bevarrták. 

Istenem b*zdmeg. Elhiszem, hogy a látássérülteknek is megvan a munkához való joguk de ezzel az erővel mesterlövésznek is elküldhetnénk őket."

Miután a következő 5 percben még elszidod a kínai államot, a munkásait, meg az ágyadat (mert a nagy szitkozódásban belerúgtál a sarkába) mindennek s kezdesz lehiggadni, újra kezedbe veszed a nadrágod, hogy végül azért csak a tisztítás útjára tereld. 

Megfogod.

Még egyszer rápillantasz az elátkozott farzsebre. 

"Hmmmm."

Újra megvizsgálod s észreveszel valamit.

"Hmmmm."

"Szakadás???"

Teszed fel magadnak a kérdést.

Úgy gondolod, hogy az őrjöngésed közepette nem vetted észre, hogy van bizony egy szakadás a farzseben.

Közel emeled a nacid a buksidhoz. 

Fordítasz egyet rajta, hogy jobban megtudd vizsgálni majd....

"Óóóóóóóó....." 

Másodpercek és decibelek

Igen, tudom, hogy már jóóóó rég írtam olyan bejegyzést ami szól is valamiről, nem csak zene van benne de mivel nagyjából annyira vagyok életvidám mint Füles bármikor ezért szerintem továbbra is csak a zene beszéljen helyettem. 

Plusz, szépek a hagyományok, ne szakítsuk már meg őket. ^^ 

"..............
....................
Miközben az ágyon fekszem,
megcsókolnám az eget.


Soha nem elég jó,
és sose lesz elég.
Csak elfáradni tudok,
pedig élvezni szeretnék."

Uno

Az én zeném

Mindenestül. 

Epic Fail

^{Mikor este az osztályfőnököddel való telefonbeszélgetés során jössz rá, hogy nem hogy nem sikerült egy időben egy helyen lenni szintvizsgáddal, de még csak egy helyen sem sikerült lennetek egyszerre...}

^Vagyis....

^{De szerencsére mind az osztálytársak mind az osztályfőnök a jó fej kategóriába tartozik így fedezték Lamazius becses felét. Örülök, hogy az osztályfőnököm nem tart szarházinak. ^^}

^{Amúgy fogalmazhattunk volna úgy is, hogy balfasz voltam és elfelejtettem, hogy szintvizsgám lesz....}

^{Nem, a valóság amúgy persze az, hogy borzasztó beteg Lamazius és ágyhoz van kötve.}

^{Nekem tényleg muszáj lesz családot alapítanom mert annyi de annyi dolog történt már velem ami normális emberrel nem. És hát az ilyen sztorikat csillogó szemekkel fogják hallgatni majd a gyerekeim. :D}

^{Mikor is az apjuk....}

Aeroplane Aeroplane

A zene az....
Amihez mindig lehet fordulni.
Ami mindig ott van neked. 
Ami a mélybe taszít majd a felhők fölé emel.
Amire (épp) szükséged van.
Ami után már magad sem tudod miért is hallgattad meg hisz már szebb a világ s nincs rá szükséged.
Pillanatnyi boldogság a szürke napokon. 

Inkák

Bizonyos embereket a maják érdekelnek.
Vannak emberek akiket az aztékok kultúrája fogott meg. 
De a legjobb arcok az inkákat szeretik!
A pálinkákat! ^^ 


S végül egy vidám bejegyzéshez egy "vidám" zene. 

Mert ilyen hangulatom van. 

Kérdőjel

Tudjátok-e miért nem jó olyannal ismerkedni aki első benyomásra totálisan olyan mint Ti???
Nem, ez így nem jó megfogalmazás.
Inkább.
Tudjátok-e miért nem jó olyannal ismerkednem aki első benyomásra totálisan olyan mint én???
A válasz viszonylag egyszerű!
Mert kib*szott nagy kérdő jel eddig az egész leányzó! 
Olt, szivat, olyan ironikus megszólalásai vannak, hogy néha el tudnám kapni a kis nyakacskáját. :D 
Persze sírok a nevetéstől mert én ezt nagyon szeretem de akkor is kész. 
Nem beszélve arról, hogy szinte bármi kétértelmű dologból csinál egy jó viccet vagy ha valami egoista dumát nyomok le aminek persze az a lényege, hogy kellek neki akkor azt mesterien tudja megfordítani...
Ez a lány egy kérdőjel!!! 
Nem tudom mit és mennyire lehet komolyan venni nem beszélve arról, hogy ennyi találkozás után már a rajongást és a határtalan kedvességet látom a kiszemeltek szemében. 
Itt is látok csillogást de az inkább a huncutság miatt van. 
Egy pillanatra nem éreztem még azt, hogy nyeregben lennék.
Sőt, egyelőre a ló is qrva messze van. :D
Vagyis nem, fogalmam sincs merre van, itt áll-e mellettem vagy 5 méterrel arrébb gyalogol. 
Úgyhogy igen, egy kérdőjel az egész lányka. 
Ahelyett, hogy vigyorognék mint a vadalma, hogy eddig jóóóóó, most mosolygok, hogy igen, jó ez, viszont meg kell állnom az ablakba, elnézni a végtelenbe és elgondolkozni, hogy akkor most mi vaaaan??? :-O
Nem lehet velem egyszerű úgy érzem a kezdetekben. :D 
De sebaj, így izgisebb a dolog. ^^ 
Még ha közben háromszor megtépem magam. :D
Mindegy.
Azt már tudom, hogy visítva elmebajosan vigyorogni fogok vagy azért mert minden a legjobban alakul, vagy azért mert még nagyon hosszú ideig mindent homály fog fedni és továbbra is alkotnom kell, idővel igazán küzdeni, hogy valamerre haladjon a dolog, vagy pedig azért mert az egész csak egy jó móka lesz, gyors lezárással. 
És akkor nagyjából minden lehetőséget ki is lőttünk. :D 
Kérdőjel, egy nagyon nagy kérdőjel....

Sáláláláááá ^^

"Te és az önkritika...fura ezt így együtt hallani." 

3 óra.
3 órát beszélgettünk két nap alatt és ennyi elég volt neki, hogy ezt leszűrje. 
Beszól olyanokat, hogy azt hihetném, hogy magammal beszélgetek. 
És a Panic Station a csengőhangja!!! *.*
Ezek után ne imádjam??? :$ 

Lehetnél....

Lehetnél...

Lehetnél, kinek a szemében jó lenne elveszni. 

Kiért érdemes lenne, mindennap felkelni. 

Lehetnél, ki a beteg lelkem ápolná. 

Ki a szívem, a szíve mellett hordozná. 

Lehetnél, kivel a szivárvány alatt táncolnánk, 

s a csillagok fényénél a jövőnkről álmodnánk. 

Lehetnél a zenészem, én lennék a hangszered. 

Kinek a legszebben szólnék, s itt maradnék Veled. 

Lehetnél a takaróm, én lehetnék a párnád. 

Kivel az őszi naplementét teával várnád. 

És lehetnél ki miatt, törne sok tányérom. 

Kinek köszönhetném majd, az ősz halántékom. 

Lehetnél az örömöm, lehetnél a bánatom. 

Lehetnél a súly, a teher a vállamon. 

De az úton lemaradtam, Te tovább haladtál. 

Nem a jövőm vagy, a múltam maradtál. 

Nem leszel az örömöm, nem leszel a bánatom. 

Nem leszel a súly, a teher a vállamon. 

Nem leszel a fűben ülő szép királylányom. 

Nem leszel a nyugalmat hozó csendes álmom. 

És nem leszel a pompon, én nem leszek a sapka. 

S nem leszel a "betegség" sem, mit a lelkem elkapna.

Lamazius, 2013. 09. 06. 

Keleti kaland

Lamazius kedden útra kelt, hogy meghódítsa a távoli keletet!
Inge ki volt gombolva, mellkasszőrét a szél borzolta, hosszú haja csak úgy lobogott, tekintete pedig elszánt volt! 
Tudjuk, csak a szokásos. 
Valójában persze semmi ilyen nem volt. 
Vagyis, a távol kelet meghódítása végbe ment, csak kigombolt ing meg a többi blablabla nem volt. 
Értjük??? 
Értjük, helyes! ^^
Szóval.
Ugye kedden kezdődött a kaland, fel Tatabányára busszal, majd vonattal a Keletibe, onnan át gyalog Zuglóba (Mert ugye a gugli térkép a barátunk, s bár ajánlgatja a helyi közlekedést meg a buszokat a két állomás között a menetrendes oldal de Lamazius inkább mutat egy f**k off-ot és megnézte gyalog megtehető-e az út. Megtehető volt.) onnan pedig már egyenesen Debrecenbe.
Mert ez volt a cél! És miért volt ez a cél, Kedves Gyerekek??? 
Azért, mert Gyöngyvirág meg Noé már tavaly is csábítgatott a virágkarneválra mert, hogy szép. (Meg mert jó arc vagyok ^^ :D) Nem mentem, mert nem tudom már miért nem mentem. 
Idén is csábítgattak és, hogy ne törjük meg a hagyományokat, most sem mentem. 
Persze mentem volna, de ugye a pincérnek nincs hétvégéje és ünnepnapjai. 
Egy tanulónak meg még annyi se. :D 
Így elmaradt, most viszont rá értem, írtam, hogy még áll-e az ajánlat, s biz. állt. 
Nem úgy mint egy körtefa vagy egy villanyoszlop, de állt! 
Délutánra már a debreceni lakosok zavart érezhettek az erőben, és ha valakire hirtelen rá borult az életuntság akkor nem kell depresszióval magyarázni a dolgot. Egyszerűen csak betettem a lábam Debrecen szép városába! ^^
Kezdésnek találkoztunk Noé(mi)val, akivel örömünket leltük abban, hogy a másik vérét szívjuk. Gyöngyvirág meg is kérdezte, hogy mi a véleményem róla, hisz még nem találkoztam vele személyesen, olyan-e mint chaten. Mondtam, hogy ha csak a csipkelődés ment ezért nehéz ezt megítélni. :D Így nem is ítéltem meg, csak örültem, hogy a csípős humora még mindig megvan! ^^ 
A kedd nagyjából ezzel el is ment, bejártunk pár boltot (azt hiszem) vettünk ezt azt, ettünk nagyon fini túrós tésztát pirított szalonnával (még mindig csillog a szemem ha rá gondolok, így *.*) és végül vettünk egy üveg édes rosét amit boldogan elfogyasztottunk Gyöngyvirággal, hogy aztán még boldogabbak legyünk. 
Azok lettünk. 
Gyöngyvirággal konkrétan nem lehetett bírni, az asztal tetején táncolt, és népdalokat énekelt. Nagyon benne volt még a nyári citerás tábor. *
Ezzel záródott hát az érkezésem napja, melyet a szerda követett.
Hisz minden keddet szerda követ.
Normális esetben, legalább is. 
Szóval eljött a szerda.
Ami mit jelentett, no mit???
SeholsincsLány érkezését Debrecenbe, hogy megcsodálja az ellenállhatatlanul jóképű, borzasztóan sármos, hihetetlen szellemes, igényes, művelt, és borzasztó jó társaságúúúúú
No kicsodát??? ^^
Johhny Deppet! 
De az volt, hogy Johhny Depp épp nem volt jelen (mert elküldtem a Mr.-t a nyakkendőimmel a tisztítóba) így maradt neki Lamazius, vagy ahogy ő hívja, Lamy. 
SeholsincsLány már megírta kalandjainkat, ami jóra sikeredett, sok lényeges dolgot írt le, így én nem is fogok erről sokat fecsegni, csak még pár dologgal kiegészítem. 
Például azzal, hogy a délutánt jól jellemezte eme rövid párbeszéd
- Most válassz Te padot. Hova üljünk??? (én)
- Nekem mindegy, csak igyunk máááár! (SeholsincsLány) 
Aztán, hogy a Mr. Antidepresszáns mellé megkaptam a Mr. Puhaváll kitüntetést meg voltam sokszor Gonosz és Bambi. (A Bambi a Seholsincslány féle bamba, béna szó, csak ugye erre nem sértődik be senki ezért használja) Aztán fagyiztunk és filozofálgattunk, nevettünk sokat és még annál is többet beszélgettünk, énekeltem amire általában a "ne énekelj" volt a reakció, persze végül ezt még is együtt énekeltük. Meg mást is. Ezen kívül üldögéltünk és néztük az esőt és ugráltunk pocsolyákba mint a gyerekek, de úgy igazán, nagyon! Aztán amit még érdemes megemlíteni, hogy SeholsincsLány az a fajta leányzó akiből ha megtehetném, klónoztatnék vagy négyet, majd megoldanám, hogy legyen belőle fiú is, abból is létrehoznék egy négyet, utána minimum a megyémbe költöztetném őket de szerintem inkább az utcámba s tudom, hogy akkor kib*szott boldog ember lennék! ^^ Így sem panaszkodhatok de akkor már nem kellene alkohol, hogy mindig vigyorogjak, csak valamelyik a 8 közül. Mert tényleg egy fantasztikus kis személyiség! :) Csöppnyi, már már elvész az emberek között, szép nagy szemei vannak és mini kezecskéi (amikkel qrva nagyot tud ütni :D) meg kiváló öltözködési stílusa. No és persze csinos is és tényleg cuki. No persze ne essünk kétségbe, Lamazius még mindig sokkal cukibb nála (Hiába no elvégre a legcukibbról beszélünk^^) de elismerem, ha a szívem nem lenne foglalt, akkor azt mondanám, hogy bérelt helye van a dobogó második fokán. Így viszont, csak azt tudom mondani, Miss Aprólék, szépen csillog az a bronz érem. :P 
Meg persze legyünk reálisak, ha elismerném, hogy ő a világ legcukibbja az milyen lenne már??? :-o Olyan löketet adna az önbizalmának, hogy gusztustalan mértékű lenne már az egoja. 
És szerintem senki nem akar egy második Lamaziust. :D 
Összefoglalva, egy qrva jó szerdán vagyok túl egy nagyon kis csini és cuki leányzóval! ^^ Tényleg lesz mire emlékezni. :) 
Ez után jött a csütörtök és Balmazújváros.
Gyöngyvirág jelenleg vesekővel küzd (így lett a neve Miss Stone, mert nem tudom mi a vesekő de csak nem Kidney Stone :D (amúgy Calculus ha jól emlékszem, mert megnéztük)) ezért volt egy útja szülővárosába amin elkísértem. Hamar sikerült megismerkednem az apukájával aki nagyon jó fej és tényleg egy 15 évet letagadhat a korából. Ez után már a szülői házban az öccsével is volt szerencsém találkozni. 
(Tudom, hogy mindenki az anyukát is keresi a sorok között, de őt már az érkezésem napján megismertem.)
(Amúgy tudom, hogy nem kerestétek.)
Kisebb ismerkedés után Gyöngyvirág vissza pályázott a dokihoz, én addig az anyukájával elbeszélgettem és együtt viccelődtünk Gyöngyvirágon. Anyusa ritka nagy arc, cinikusság és irónia jellemzi humorát s mikor épp ezt Gyöngyvirág szétszórtságán csiszolgatja.... Hmmm, no akkor vigyorog vagy kegyetlen Lamazius! ^^ 
Kiváló ebéd és még kiválóbb desszert után szépen elbúcsúztunk (Előtte persze Gyöngyvirág megmutatta, hogy hogyan tud hegedülni, zongorázni és valami fúvós hangszeren játszani, tán furulyán. És tényleg megmutatta, hogy tud!) majd útra keltünk, tettünk egy sétát Balmazújvároson, fagyiztunk egyet végül pedig estefele visszatértünk Debrecenbe. 
Péntekre volt még két "randim", ezek azonban lemondásra kerültek amiket sajnáltam, nagyon. 
Vagyis, az egyik lemondásra került, a másik egyszerűen elfelejtődött....De ez van.
S már kortyoljuk is a Sprite-ot, belemosolyogva a kamerába. 
Helyette viszont várost néztünk Gyöngyvirággal, ettünk fini fagyit ahol az eladólány mondta, hogy ari vagyok, egyszerűen cuki pedig csak integetve köszöntem neki. (Hiába no, a világ legcukibbjánál zsigerből jön a cukiság^^) Aztán megnéztünk pár szebb épületet, intézményt, sétáltunk olyan helyeken ahol néha még Gyöngyvirág sem tudta, hogy merre is van, pedig ő vitt oda (:D) és végül pedig menekültünk vissza a csúnya esőfelhők elől a lakásba. (Mert szerdán SeholsincsLánnyal az egyetem kapujában ért minket az eső, aminek persze megvolt a maga hangulata, sőt így volt kerek az egész nap, de azért no, nem akartam újra egy helyben üldögélni egy órát) Jó kis nap volt ez is, a végén a sült krumplis rántott sajtos, almaboros citromos Gösseres zárás pedig méltó volt az egész lezárására! Néztünk Így jártam anyátokkalt s végül eltettük magunkat másnapra. 
Végül pedig eljött a másnap, vagyis a ma, reggeli, összekészülődés és irány haza. 
10:50-es vonattal elszabadultam Debrecenből, három negyed 5-kor pedig már itthon rontottam a levegőt. 
Az utazás fárasztó, de vonatozni jó!  
Továbbra is szeretem a nagy városokat és szép épületeit.
És persze nagyon jó volt ez a pár nap a "távol keleten"! ^^
Még sok ilyet, mondhatnám, de nem hiszem, hogy a közel jövőben eljutok Debrecenbe újra, azt sem, hogy a jövőben eljutok ennyi napra Debrecenbe újra, úgyhogy örülök ennek ami volt, mert lehet nem lesz több. 
Tényleg nagyon élveztem, Gyöngyvirág kiváló házigazda volt és azt mondhatom, hogy jól lett lezárva ez a nyár! ^^ 
Szép estét, napot, reggelt, bármi is legyen mikor olvasod eme sorokat Tisztelt Te, jó szórakozást és persze....
(ide találj ki valamit :P) 

* Nem biztos, hogy Gyöngyvirág tényleg így cselekedett fél üveg rosé után. (fütyülget, s kerüli a tekinteted) 
Valójában csak a konyha közepén táncolt és énekelt, de annyira, hogy felkopogtak az alattunk lakók, hogy nem kéne. Utána pedig kiszaladt az utcára s az üvöltötte futva, hogy "Imádlak Debreceeeen". 
Aranyos lány ez a Gyöngyvirág! ^^ **

** Igazság szerint erre sem merném tenni a buksikám, hogy száz százalékig így történt. 
De tudjátok néha egy picit el kell ferdíteni a történetet, kicsit ki kell színezni a dolgokat, hogy a Kedves Olvasónak jobban tetsszen az írás. 
No meg persze elég vicces mikor a történet főhősnője megírja Neked másnap, hogy "DE NEM IS VOLT ILYEEEEEEN! >.<"  :D 



u.i. Apuci visszatért! ^^ 
És apucinak megtetszett eme zene. 

Robin és Ted

Hívtam, jött

Olyan volt ez mint valami alkohol mámoros éjszaka. 
Az idő repült, a mosolyok szaporodtak, a szimpátia a másik iránt pedig nőtt. 
Csak mind ez délelőtt, alkohol nélkül. 
Én táncba hívtam, Ő pedig táncba jött! ^^ 

Pipacs

Pipacs

Világom vörösbe bújt, 

mikor a szél messze fújt. 

Arcom már a kezemben, 

él ez, csak a fejemben. 

Csak a távolból nézem, 

szemmel végig kísérem. 

Nem érintem, nem bomlik, 

világom így nem omlik. 

Pipacsom így él bennem, 

nem kellene szenvednem. 

Arcom mégis kezemben, 

él, de csak a fejemben.

Lamazius, 2013. 08. 19. 

Lelket simogató, szívet csavargató

Lelket simogató. 
Szívet csavargató. 
Ugyan azok az érzések kerítenek hatalmába. 
Ugyan az a hangulat telepszik rám mint jó pár évvel ezelőtt. 
Nem tudom miért.
Vagy talán igen, de felkavaró, az biztos. 

Lelket simogató. 

Szívet csavargató. 

Gyönyörű zene, keserű szájízzel. 

Erdély, Erdély

Vasárnap kezdődő és szerda este befejeződő erdélyi kalandot valahogy így tudnám röviden összefoglalni.
Megmásztunk szép hegyeket, völgyeket. 
Megmásztunk meredek dolgokat.
Sok helyen összetörhettük volna a kis csontjainkat. 
Másztunk olyan részeken ahol majdnem megdöglöttünk. 
Kerestek minket a román hegyi mentők és a rendőrség. 
Elveszett egy éjszakára a vezetőnk. 
Kiszáradt folyómederben kalandoztunk, sziklák között. 
Kukorica tábla mellett sátoroztunk. 
És utaztunk sokat. 
Röviden ennyi.
Voltak kellemes pillanatok, és voltak sz*ral felérő részek. 
Persze Erdély a pocsék dolgoktól eltekintve még szép! ^^ 

Éééééés, tánc!

Ma délelőttel megkezdődött a tánc! 
És eddig élvezem.
Már csak a tánc fajtája, neve és hossza a kérdés. 
De úgy hiszem a továbbiakban is élvezhető tevékenység lesz! ^^ 

Tánc

Vedd fel a legszebb cipődet!

Ne vesztegesd az idődet!

Indulj hát el a bálba!

Gyere velem a táncba!

Tedd végre kezed a kezembe,

hadd nézzek mélyen a szemedbe.

Lépjünk le egy másik világba,

induljunk el a rossz irányba!

Izzik a szereplők teste,

hadd legyen enyém az este.

Táncot járjon a lábad

Bevehetem a várad? 

Megkapom az utolsó táncot?

Rontsuk el együtt a világot!

Megkaphatom a két kezed?

S járhatok táncot Veled?

Lamazius, 2012. 08. 05. 

Már ismernek

"A Fenyőben is volt egy pincér, az sem volt normális." 

János, a szakács szavai, hozzám. 

Igen, már ismernek! ^^ 

Türelmetlen ember

"Türelmetlen ember gyümölcsöt eszik.
A türelmes megvárja, míg pálinka lesz belőle!" 

Because of You

Zsüni és a 22 éve

Ő Zsüni! 
Ismerjük Zsünit nem???
Kicsit zilált a mosolya, de ez csak azért van mert túlzott gyilkos galóca fogyasztásba kezdett. 
Zsüni amúgy szerethető. 
És mosolyog.
Mindig mosolyog.
Hisz a mosoly hozza meg a vendég jó kedvét. 
No és persze a borravalót. 
Zsüni egy bolond. 
Mert annak kell lennie. Persze ez zsigerből jön, de a környezete is igényli. 
Minden környezet igényel egy bolondot.
Akihez lehet fordulni.
Akit nem kell komolyan venni. 
Aki csak van, mindig, és mosolyra derít.
Aki Mr. Antidepresszáns szerepét tölti be. 
Zsüni egy Mr. Antidepresszáns. 
Az egyik legjobb Mr. Antidepresszáns. 
Zsüni egoista. 
De azért még mindig szerethető. 
Zsüni amint láthatjuk mosolyog. Ő mindig mosolyog, hisz ahogy elmondtam, neki mindig kell mosolyognia. 
Zsüni álarcot visel. 
Zsüni is csak egy álarc. Egy maszk.
Egy szépen megszerkesztett maszk. 
Zsüni már régóta létezik.
Már akkor is létezett mikor még nem is létezett.
Már akkor szerette mikor még nem is volt igazán Zsüni.
Aztán rájött, hogy ő maga Zsüni.
Fura dolog ez, az ember olyan dolgokkal találkozik szembe, amik aktuálisak. Valahogy érzékünk van olyan dolgokat megtalálni amikre épp szükségünk van.
Zsüni is ilyen.
Ha rossz a kedved Zsüni felé fordulsz és újra vigyorogsz. 
Zsüni már csak ilyen. 
Zsüni nem fordul senki fele. 
Zsüni kemény.
Csak lélekben zokog. 
Érdekes, hogy Zsüni is hamar meg lett találva de idővel lett aktuális. 
Zsüni betöltötte a 22-őt.
Nem rossz kor ez, de nem örül neki.
Zsüni nem tud azonosulni a korosztályával. 
Vagy egyszerűek, túl egyszerűek.
Vagy a felhők felett járnak. Diplomára készülnek és azt gondolják övék a világ.
Zsüni valahogy a túl fiatalok felé húzódik, majd sír, hogy túúúl fitalok, vagy a túl idősek felé, és zokog, hogy túúúl idősek. 
Zsüni megtisztelőnek tartja, hogy főiskolásnak vagy egyetemistának gondolják, de haragszik is érte, hogy egy szakmunkásból nem néznek ki ilyet.
Tán egy szakmunkás nem lehet egy hangyányit, tényleg, elhanyagolhatóan minimálisan tájékozott??? Egy szakmunkás csak is egyszerű lehet??? 
Két, már nem a 20-as éveiben járó pincér neveli, és ők okosak. Tájékozottak és intelligensek. 
Hisz egy jó pincér intelligens. Hisz egy jó pincérnek annak kell lennie. 
Hisz csak így tud majd megfelelő kapcsolatot teremteni a vendéggel így tud örömet okozni neki azzal, hogy tudja honnan jött, és így tud neki elégetettséget varázsolni az arcára. 
Egy jó pincér nem buta. De attól még szakmunkás és nem diplomás. 
Zsüni nem szereti a mai világot.
Zsüni nem szereti azt, hogy a karrier az első, hogy a pénz a legfontosabb, hogy az Adidas melegítő menő ruházat lehet az utcán (én max. kapálnék benne a kertben) és, hogy nehéz olyan embert találni aki még érdemes elfoglaltságnak tartja azt, hogy akkor most üljünk le a fűbe lóherét keresni vagy örüljünk a csillagoknak az égen. Nem szereti, hogy az ilyen elfoglaltságot lefitymálják.
Nem szereti, hogy a társadalom nem tud mit kezdeni vele és az Intim Torna Illegállal. 
Zsüninek a hócipőcskéje tele van.
Zsüni f**k off-ot mutat.
Mert Zsüni már mindent lesz*r.
Viszont Zsüni ezt már unja.
Unja, hogy ő a különc.
Meg, hogy elvont. 
Ő jobban örülne ha több ilyen "elvont" meg "különc" lenne körülötte. 
Zsüni nem szereti a társadalmat, a társadalmi szabályokat, hogy az emberek karót nyeltek és félősek. 
Zsüni rühelli, hogy az emberek elfelejtik, hogy a világ egy nagy játszótér, csak mi magunk elfelejtünk gyerekek maradni és játszani benne. 
Zsüninek tényleg tele van a t*ke.
Zsüni bármikor kész lenne jobb létre szenderülni mert szerette azt amit eddig csinált és tudja, hogy amiből lehetett nagyjából ki is hozta belőle a maximumot. 
Zsüni szeret gitározni, imádja Orit, az akusztikus gitárját, nagyon szereti Stewie-t az elektromos gitárját és persze szerelmes a basszusgitárjába, akinek még nincs neve, szóval hajrá, jöhetnek az ötletek. 
Zsüni nem érti miért olvassák ennyien. 23 követő az elég sok. Átlagban több mint 10 komment sem rossz, persze a fele ő maga, de ha 5 hozzászóló van az akkor is azt jelenti, hogy 5 ember véleményt tud nyilvánítani az írásához. De miért??? 
Zsüni nevet rajtuk. Zsüni kicsit sem érdekes és nem hűhhaaa személy. 
Zsüni még nem ivott Johhny Walker-t ezért ma vett egy üveggel és lelkesen pusztítja. De csak kólával mert magában nem nyerte el a tetszését.
Zsüni tanulja az Are You Mine? című számot mert kib*szottul aktuális és qrva jó egy dal. 
Zsüni majd egyszer ezt is felrakja az internet bonyolult hálójára. 
Zsünivel nem kell foglalkozni.
És persze a mostani írását is hajítsuk lelkesen a hátunk mögé a sarokba.
Mert ez már holnap le fogja tagadni.
Ő ilyet, áááá, dehogy mondott és írt.
Zsüni álarc.
Hogy, mi van mögötte???
Az titok!
Csak az ismerheti meg aki igazán lelkes és érdekes.
A többinek titok marad.
Mert Zsüni showman, Zsüni csinálja a fesztivált, és a cirkuszt.
Hisz cirkusz kell a népnek, és ő szeret a nép kedvére tenni. 
Zsüni egy picit életunt.
Zsüni nevetségesen boldog és vigyorog.
Zsüni sokszor magán vigyorog.
Zsüni újra f**k off-ot mutat és Zsüni olyan mint Tomi. 

De már nem akar többé Tomi lenni. 

Unja, hogy ő Tomi....

u.i.

Zsüni amúgy egy pólópokol karakter.

Szeretjük a Pólópokolt, rendeljetek tőlük pólókat! 

Mert jók! ^^