Vak kínai varrónők

Egy nap a ruhácskáid selejtezed, hogy melyik távozzon a szennyes sötét bugyraiba, akkor jön szembe veled az egyik fekete halásznacid. 

Elkezded a szokásos mosás előtti rituálét, ami abból áll, hogy eltávolítod a zsebekből az oda nem illő papír zsebkendőket.

Gondolom nem kell felvázolnom miért is de azért....

Tudjuk, kimossa az anyukád, szösz mindenhol, mosás után kiderül kinek a nacija okozta, s este már nem is kell fáradnod azzal, hogy leülj a konyhaasztalhoz vacsorára várva. 

Szóval miközben eme rituálét végzed s haladsz zsebről zsebre elérkezel a jobb farzsebhez. 

Nézegeted, tapogatod. 

"Hmmm....hmmmm...."

Tovább tapogatod, nyomogatod.

"Hmmm....hmmmm...."

"Van szélessége, van belseje...."

"Hmmm....hmmm....."

"Csak bejárat nincs???"

Teszed fel a kérdést magadnak elkerekedett szemekkel....

Vagyis.

Tennéd fel, ha civilizált ember lennél, így, helyette inkább azt mondod szikrázó szemekkel:

"Mi a f*sz??? Ez.... Mi a f*szom ez??? Nincs zsebe ennek a sz*rnak??? Ezt már megint milyen sok diplomás találta ki, hogy díszzsebe legyen ennek???"

Persze nem esel kétségbe, már nyargalsz is át a másik zsebre ahol azt tapasztalod, hogy....

"Hmmm....itt van zseb. Hát ezt nem értem. Tényleg valami nagyon okos találta ki, hogy a bal farzseb zseb legyen a jobb meg dísz. Szint. Istenem."

De nem hagy nyugodni a tudat, hogy mi logika van abban, hogy két farzseb van, és abból csak az egyik használható így visszatérsz a már említett zsebre. 

Vizsgálgatod.

"Érdekes, olyan mintha lenne belseje."
Mondod magadnak.
Fordítasz egyet a nacin. 

"Neeeeee....."

"Ez nem lehet."

"Már megint azok a kib*szott vak kínai varrónők."

"Hát b*zdmeg bevarrták a zsebét. Ez nem díszzseb b*szod, hanem bevarrták!!!!"

"Ugyan úgy elk*rták ezt is mint az övtartóját. Azt  félreszabták, ezt meg csak szimplán bevarrták. 

Istenem b*zdmeg. Elhiszem, hogy a látássérülteknek is megvan a munkához való joguk de ezzel az erővel mesterlövésznek is elküldhetnénk őket."

Miután a következő 5 percben még elszidod a kínai államot, a munkásait, meg az ágyadat (mert a nagy szitkozódásban belerúgtál a sarkába) mindennek s kezdesz lehiggadni, újra kezedbe veszed a nadrágod, hogy végül azért csak a tisztítás útjára tereld. 

Megfogod.

Még egyszer rápillantasz az elátkozott farzsebre. 

"Hmmmm."

Újra megvizsgálod s észreveszel valamit.

"Hmmmm."

"Szakadás???"

Teszed fel magadnak a kérdést.

Úgy gondolod, hogy az őrjöngésed közepette nem vetted észre, hogy van bizony egy szakadás a farzseben.

Közel emeled a nacid a buksidhoz. 

Fordítasz egyet rajta, hogy jobban megtudd vizsgálni majd....

"Óóóóóóóó....."