Angyalba bújt ördög

- Naaaa Hisztiiiiiiii! - Kérlelte nagy szemekkel Lamazius Hisztit, a csini recepciós hölgyet.
- Nem! - Válaszolta határozottan Hiszti.
- Naaaaaa! - Mondta már csillogó szemekkel Lamazius. 
- Mondtam, hogy nem. És ne nézz így!
- Hogyan? - Kérdezte értetlenkedve, megszeppent tekintettel Lamazius.
- Hát így...Ilyen, megszeppent kiskutya tekintettel. 
- Én nem nézek úgy! - Mondta határozottan, de még is ártatlan kiskutya tekintettel. - Akkor megkapom a kis kacsód? - Kérdezte reménykedve. 
- Nem, mondtam, hogy nem. - Válasza egyre keményebbnek tűnt. 
- Légyszi Hiszti. Csak egy pici puszit....egy...egy...ilyen picit! - Mutogatta el gyermeki lelkesedéssel Lamazius, a siker érdekében. 
- Nem és kész. Tudom, hogy az angyali pofid mögött egy gonosz manó rejtőzik. - Mondta szigorúan de mosolyogva. Majd hozzá tette. - Aztán megint végig nyalnád a kezem. 
- Én...én....olyat...olyat sosem tennék! - Válaszolta ártatlan tekintettel főhősünk. 
- Peeeeersze. - Vigyorogva reagálta Hiszit. 
- No, akkor megkapom a tündéri kis kacsóját, hogy egy pici kis csókot leheljek rá a kis tüneményes recepciós hölgynek? - Reagálta reménykedő Csizmás Kandúr tekintettel Lamy. 
- Neeeem. - Kedvesen vigyorogva Hiszti. 



Persze végül megkaptam a kis kacsóját és kapott két kézcsókot is! :)  

S persze végül végig nyaltam a kezét. :D
Pontosan, nem csak a kézfejét. :D 
Lamazius egy angyalba bújt ördög.
És szereti! ^^