2014. szeptember 1., hétfő

Esik eső....

...karikára, Kossuth Lajos kalapjára.
Lajos leveszi a kalapját, hetykén lepergeti róla az esőcseppeket majd azt mondja.
- Fiúk, ezt megsz*ptuk.
Majd a fiúk erre válaszként.
- We know, we know but...
Calgonnal a mosógép is tovább él!

Hmmm...

Azt hiszem kezdem érezni a szezon végét és, hogy mostanra már picit fáradt az ember.
Azt hiszem megéreztem azt, hogy a héten volt egy 16 munkaórás napom.
Azt hiszem megzavart itt belül (tudjuk, a szív helyén) hogy az Adri sem lesz az igazi.
Azt hiszem már most hiányzik picit Füred, a Marina és az Anna Grand. 
Azt hiszem...

Viszont, nem hiszem hanem tudom, hogy most annak örülök, hogy van még két napom mely szabad, hogy másfél hónap és újra láthatom azt a Hölgyet kitől csillog a szemem és részegen rendre felhívom, arról nem beszélve, hogy egy szép napon ő lesz a feleségem és kész! (mondja durcás arccal, csípőre tett kézzel s egy határozott dobbantással teszi mind ezt hihetővé) 
Meg azt is tudom, hogy átbattyogtam Gyarmat barátomhoz Jack bácsival és csaptunk egy
kellemes délutánt tegnap.
És persze zenét hallgatunk mert ebben az időben valami olyan hangulatba hoznak amit nem tudok leírni, csak érezni.
És bármennyire is fura, megmagyarázhatatlan, és kellemetlen.
Valahogy az esőt nézve, itthon, kibambulva az ablakból még is...
Kellemes!

Hallgassa hát Ön is eme dalokat, köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése