Battle for the Sun

Sarkain ül a sárban. 
Feje lehajtva. 
Kezeit a mocsokba lógatja. 
Nézi az előtte terülő pocsolyának az esőcseppektől zavaros felszínét. 
Gladiusa mellette fekszik.
Scutumának sem jutott dicsőbb hely a pihenésre.
Még mindig csak a pocsolyát nézi s közben hallgatja is, ahogy esik az eső. 
Megemeli enyhén remegő jobb kezét. Megtörli vele homlokát. 
Ahogy a pajzsán, most a kezén is vér és sár keveredik. 
Nem csak a saját vére. 
Ziláltan lélegzik. 
Szíve hevesen ver. 
Megragadja jobbján heverő pajzsát.
Bal kezével elrakja tokjába kardját. 
Majd feltérdel. 
Bal lábát felhúzza s felegyenesedik. 
Még mindig a kis pocsolyát figyeli.
Felemeli tekintetét. 
Szemeiből kiolvasható, hogy elkínzott és fáradt. 
Pajzsát maga elé emeli s bal öklével kettőt rávág. 
Fura mosoly kezd húzódni az arcán. 
De már nem is mosolyog, inkább már vicsorog. 
Szemei lángolnak!
Szíve sokkal hevesebben ver. 
Egyre ziláltabb légzése. 
S lassan elindul. 
Még csak lépeget.
De léptei már egyre nagyobbak. 
Egyre gyorsabban szedi lábait.
Majd pajzsa mögül előhúzza pilumát és elhajítja az ég felé.
Pár pillanatra megáll. Nézi ahogy a dárdája szeli az eget. 
Lyukat üt a felhőkön. 
S már fut.
Egyre gyorsabban. 
Kardját előhúzza.
Csatába induló kiáltás hagyja el száját. 
Fut a sziklaszírt felé majd elrugaszkodik...

Csatába indult a Napért! 


Mit mondjak??? Qrvára elegem van már ebből a f*s időből! 
És!!!
Ezt már nem lehet szebben kifejezni. Nagy kalap sz*r az egész!!!